Tamas Emil marosvásárhelyi rendőrszázados Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat vezetőjének és Verestóy Attilának megküldött beadványában bizonyítékokkal leplezte le azokat, akik a választások idején hamis személyi igazolványokkal szavaztak. - Tamas Emil marosvásárhelyi rendőrszázados Románia főügyészéhez, Ulpiu Popa Cherecheanunak írt beadványában bizonyítékokkal leplezte le a marosvásárhelyi személyazonossági igazolványok hamisítóit: a hamis lakcímbejelentésekkel a Vatra Romaneasca jelöltjére szavazók számát kívánták növelni. Tamas Emil feltárta, hogy milyen sokan vettek részt a csalásban, a hamisításban. Cismas Ion újságíró /a marosvásárhelyi Cuvintul Liber munkatársa/ szedte össze a hamis személyi igazolványokat, amelyeket Bucin őrnagynak, a Maros megyei Rendőrségi Lakossági Nyilvántartó vezetőjének adott át. Ezekről a csalásokról tudott több rendőri vezető is. Dan tábornok pedig Ciubota ezredessel, a megyei katonai ügyészség vezetőjével arra jutottak, hogy egyezkedni kellene az RMDSZ-szel: a hamisítások ügyének befejezéséért cserébe felajánlják a Pokorny ügy megoldását /akit polgármesterré választottak, majd Pokorny hamis nyilatkozattal vádolva lemondott/. Tamas Emilt a bejelentés után tartalékállományba küldték és többször megfenyegették. A bűnösök ellen nem indítottak eljárást. Tamas Emil beadványa előzően megjelent a Viitorul Romanesc, a Timpul és a Gazeta de Mures című lapokban. /Tamas Emil százados: Beadvány a hamis személyazonossági igazolványok ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./
1993. március 30.
Hivatalosan többször kijelentették, hogy Kincses Előd ellen semmilyen eljárás nem indult. A Maros megyei Rendőrség viszont hivatalosan értesítette Kincses Elődöt, hogy "belekeveredett az 1990-es márciusi eseményekbe", a bűnügyi kivizsgálás érdekében kötelező a személyes megjelenése. A lap közölte az eredeti, 1993. márc. 12-én kelt rendőrségi értesítést és magyar fordítását. /Marosi Barna: Évek óta rendőrségi vizsgálat folyik Kincses Előd ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
2000. szeptember 27.
Szept. 22-én Marosvásárhelyen a rendőrségi épületében bemutatták a megtalált oltárképeket, középkori festményeket, melyek szept. 15-én éjszaka tűntek el a XVII. században felszentelt mikházi ferences kolostor templomából. A tettesek, román férfiak beismerték tettüket, és azt is, hogy Magyarországra igyekeztek az "áruval". A tetteseket, akik Mercedes kocsival voltak, a rablás elkövetése után a mikházi rendőrőrnagy feltartóztatta. A kocsi vezetője bevallotta, hogy nincsenek iratai, ennek ellenére a rendőr tovább engedte őket a rabolt, nem mindennapi zsákmánnyal. Cotoara Vasile ezredes, a Maros megyei rendőrség parancsnoka kijelentette: ha az őrnagy is vétkesnek bizonyul, eljárás indul ellene. /Máthé Éva: Látványos rendőrségi eredmény. Megkerültek az elrabolt festmények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2001. április 12.
Ápr. 11-én együttműködési megállapodást kötött a bűnüldözés és a bűnmegelőzés hatékonyabbá tételére Kecskeméten Bács-Kiskun és Maros megye rendőrfőkapitánysága. A Magyarország és Románia közötti kormányegyezményen, illetve a két ország legfelsőbb rendőri vezetőinek felhatalmazása alapján született, egyelőre a jövő év végéig szóló megállapodás dokumentumát a két megye rendőrfőkapitánya, Gergényi Péter dandártábornok és Vasile Cotoara ezredes írta alá. /Együttműködés a bűnüldözésben. Bács-Kiskun és Maros megyei megállapodás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./
2003. október 10.
Fodor Imrét a Székely Nemzeti Tanács székelyföldi autonómiát hirdető plakátjai miatt fogta vallatóra a hatóság. Felvonult a csendőrség, a rendőrség, az ügyészség, az ügyeletes televíziós stábok is meglepő fürgeséggel teremtek az incidens helyszínén. Fodor Imre cáfolta, hogy Erdőszentgyörgyön plakátot és szórólapot osztogatott volna, s az ezzel kapcsolatos híreszteléseket csúsztatásnak nevezte. Mint elmondta, szabad napot kért, és Szovátára indult. Az erdőszentgyörgyi parkolóban megállt, hogy a csomagtartóban elrendezze a szóróanyagot, amikor odament egy csendőr, és azt kérte, hogy mutassa meg a személygépkocsijában levő plakátokat, megjegyezve, hogy tudja, miről van szó, és már értesítette a rendőröket is. Amikor Fodor Imre bemutatkozott, a csendőr azt mondta, hogy fölösleges, mert azt is tudja, hogy kiről van szó. Rövidesen megjelent két rendőr is, és bekísérték az erdőszentgyörgyi rendőrségre, ahol meg kellett várnia, amíg a Marosvásárhelyen működő táblabíróságról Stefanescu Marius ügyész, valamint a megyei rendőrség parancsnok- helyettese a helyszínre ért. Nyilatkozatot akartak íratni vele, de mivel erre nem volt hajlandó, jegyzőkönyv készült, amelyben úgy szerepelnek az események, ahogy megtörténtek, lefordították a plakát és szórólap szövegét román nyelvre, valamint azt is rögzítették, hogy honnan származik a szóróanyag. Az ügyész végül közölte Fodor Imrével, hogy nincs szó kihágásról, és bűntényről sem. Az alpolgármester hozzátette, hogy meglepő gyorsasággal érkeztek a helyszínre a román nyelvű sajtó képviselői, és véleménye szerint az egész akciónak a megfélemlítés volt a célja. /(bodolai - mózes): Fodor Imrét bekísérték. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./ Ovidiu Natea Maros megyei prefektus elmondta: az illetékes hatóságokra bízza az ügy megoldását, Dorin Florea polgármester pedig úgy fogalmazott, hogy Fodor Imre problémáját csak nyugtatószerekkel lehet megoldani. Az Erdélyi Nemzeti Tanács Ügyvivő Testülete közleménye szerint Szilágyi Zsolt soros elnök aggasztónak tartja azokat a jeleket, amelyek a Székely Nemzeti Tanács megalakulásának előestéjén a román hatalmi körökből és az RMDSZ csúcsvezetősége részéről érkeznek. A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Unióba igyekvő Romániában súlyosan megsértik az emberi jogokat és a gyülekezés szabadságát. Azok, akik részt vesznek a Nemzeti Tanács helyi szervezeteinek megalakításában, nem tesznek mást, mint alkotmányos, demokratikus jogaikat gyakorolják. A testület tiltakozik a megfélemlítés minden formája ellen, áll a közleményben. /Őrizetbe vették Marosvásárhely alpolgármesterét. Tiltakozik az Erdélyi Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./ A 74 plakátból 73-at visszaadtak, egyet elkértek tanulmányozás céljából - mesélte el Fodor Imre. Marosvásárhely alpolgármestere nevetségesnek nevezte a híresztelést, miszerint éppen plakátolás közben "csípték" volna el. A rendőr nem tudott válaszolni az újságíró kérdésre, hogy mivel gyanúsítható Fodor Imre. "Én csak annyit tudok, hogy a plakátok valamiféle térképet tartalmaznak, amiről azt beszélik, hogy a Székelyföldet ábrázolja" - mondta a rendőr, aki elárulta: csendőrkollégáit már egy nappal korábban arra figyelmeztették Vásárhelyről, hogy amennyiben "furcsa plakátokat" találnak, azonnal értesítsék a megyei parancsnokságot. Egy Ciprian Airineiként bemutatkozó csendőr volt, aki "felfedezte a plakátokat", de nem nyilatkozott az újságíró előtt. A SZNT népszerűsítő plakátjainak Marosvásárhelyen is meg kellett volna jelenniük. Ennek érdekében éppen Fodor Imre fizette ki még a plakátolási illetéket, de alig két órával később Dorin Florea polgármester telefonon értesítette, hogy menjen a pénzéért, mert visszavonta az engedélyt. "Szerintem nálunk csak azért fújják fel ennyire ezt az ügyet, hogy megfélemlítsék a magyar közösséget" - mondta Fodor Imre. Marosludasi társa, Andrássy Árpád szerint Fodor erdőszentgyörgyi "lefülelése" kitervelt akció volt. "Csak én és a szentgyörgyi Molnár József tudtunk arról, hogy Fodor Imre kiviszi a plakátokat. Az alpolgármester szerdán este tőlem kérte el a Molnár otthoni telefonszámát. Meggyőződésem, hogy beszélgetésünket lehallgatták, különben mivel lenne magyarázható, hogy amint leparkolt, a plakátok felől érdeklődő csendőr jelent meg az autó mellett?" - vélte Andrássy. /Szucher Ervin: Fodor Imrét bekísérték a rendőrőrsre. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./
2003. december 9.
Nem esnek a diszkriminációellenes törvény hatálya alá székelyföldi autonómiát hirdető plakátok szállítása és kiragasztása körüli incidensek. Ezt az Országos Diszkriminációellenes Tanács állapította meg azt követően, hogy a testület kéttagú bizottsága Maros megyében tájékozódott Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester és társai ügyében. A testületnek a Marosvásárhelyi Táblabíróság főügyésze kijelentette, Fodor Imre védelmére küldte a helyszínre az alpolgármestert kihallgató ügyészt. A testület leszögezte, a belügyminisztériumnak és a főügyésznek is továbbították az ügy dossziéját. Asztalos Csaba, a tanács tagja a Krónika kérésére elmondta, személy szerint egy olyan szövegváltozatot tartott volna a legjobbnak, amelyikben a tanács arról nyilatkozik, hogy nem illetékes az ügy elbírálásában. Okt. 9-én több órán át faggatta a rendőrség és az ügyészség Fodor Imrét, Marosvásárhely alpolgármesterét és Tőkés Andrást, a Maros megyei polgári mozgalom vezetőjét azért, mert a Székelyföld autonómiáját hirdető plakátokat találtak náluk. Andrássy Árpádot és Márton Lajost plakátolás közben szólították meg a rendőrök, és kísérték be az őrsre. Kihallgatásuk után Dan Petru táblabírósági főügyész az Evenimentul zilei napilapnak azt nyilatkozta, hogy az alkotmányos rend felforgatásával gyanúsítják őket. Meghurcoltatásukat az emberjogi szervezetek etnikai alapú diszkriminációnak és a véleményszabadság súlyos megsértésének minősítették. /Gazda Árpád: Fodor Imrét "védte" a vallató. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./ A testület döntése értelmében nem diszkrimináció, hanem rendőrségi visszaélés történt Maros megyében, az ügyet tehát átadták a belügyminisztériumnak és az ügyészségnek. Szilágyi Zsolt képviselő az említett határozattal elégedetlen, jogászszakértőkkel kívánják megvizsgálni, s a rendelkezésükre álló 15 nap alatt fellebbeznek, mert úgy érzik, a ODT célja épp az volt, hogy a diszkrimináció vádjából kimosdassák a Maros megyei rendőrséget és ügyészséget, s ez sikerült is. /(s): Nem diszkriminált, hanem visszaélt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./
2004. február 21.
Behívatták a gyerekeket a helyi rendőrőrsre és nyilatkozatot kértek tőlük az iskola által szervezett magyarországi útjukkal kapcsolatosan – tett panaszt a szerkesztőségben egy mezőpaniti szülő. Arra hivatkozott, hogy a vonatkozó előírások értelmében a rendőrségnek nincs joga a szülő jelenléte nélkül nyilatkozatra kényszeríteni a kiskorú gyereket. Mezőpanit általános iskolájának igazgatója elmondta, jelen volt a rendőrőrsön, amikor a gyerekeknek a nevük és a születési adataik mellett arra kellett válaszolniuk, hogy voltak-e az elmúlt évben külföldön, és az ott-tartózkodás alatt elhagyták-e a csoportot vagy sem. Az iskolaigazgató szerint a helyi rendőrőrs vezetője megmagyarázta, hogy ezzel az eljárással egy körlevélben megfogalmazott kérésnek tesz eleget, amely szúrópróbaszerűen azt vizsgálja, hogy nem estek-e áldozatul egyes gyerekek az emberkereskedelemnek, vagy az arra irányuló próbálkozásoknak. A Népújság Ardelean Augustin biztostól érdeklődött, aki a Megyei Rendőr-felügyelőségen a vidéki rendőrőrsök munkájáért felel. A biztos eredetileg nem tudott a körlevélről, a későbbiekben viszont arról tájékoztatott, hogy az Országos Rendőr-felügyelőség szervezett bűnözéssel foglalkozó osztályától ered, ahol egyes, Magyarországon járt csoportoknak a reklamációja miatt készítenek felmérést, hogy kiszűrjék a gyanús eseteket. Véleménye szerint akkor lenne szó jogsérelemről, ha bűnügyi kihallgatásra került volna sor a szülők beleegyezése nélkül. /(bodolai): A szülők megfélemlítésre gyanakodnak. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./
2006. március 9.
Március 8-án több marosvásárhelyi újságárus jelezte a Pro Europa Ligánál, hogy egyenruhás és civil rendőrökből álló csapatok elkobozták az Európai Idő című Sepsiszentgyörgyön kiadott hetilap aktuális példányait, valamint a terjesztésre – árusításra vonatkozó okiratokat. A rendőrség – a lap főszerkesztője szerint – Mit kíván a Székely Nemzet – A székelyek 12 pontja című szerkesztőségi cikk közlése miatt kobozta el a példányszámokat. Ebben az írásban a szerkesztőség közli azt a lehetséges 12 pontból álló Mit kíván a Székely Nemzet? című dokumentumot, amelyet a március 15-én Székelyudvarhelyen tervezett székely nagygyűlésen felolvasandó lehetséges kiáltványként tűntet fel. Ebben egyebek között Székely Köztársaságot, az alkotmányozó székely nemzetgyűlés azonnali összehívását, székely nemzetőrséget és rendőrséget követelnek. A Pro Europa Liga kéri a Maros megyei rendőrségtől, hogy közölje: melyik hatóság és milyen felhatalmazással rendelte el a lap idei 5-ös számának az elkobzását. Egyszersmind tájékoztatást kérnek arra nézve, hogy a rendőrség hajtott-e végre eddig ehhez hasonló akciókat. /Elkobozták az Európai Idő legfrissebb számát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2006. március 9.
Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetője és Virgil Ardelean, a Belügyi Elhárítás főnöke március 8-án nem jelent meg a képviselőház védelmi, közrend és nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, amelyen a március 15-i székelyudvarhelyi székely nagygyűlésről és a Nagy-Románia Párt (PRM) ellenakciójáról tárgyaltak. „Szerintem a két tisztségviselő utasítást kapott arra, hogy ne jelenjen meg” – értékelte Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, a szakbizottság tagja. Ha ugyanis hivatalos meghallgatásra kerül sor, többek között az RMDSZ-képviselő jelenlétében, akkor semmiféle negatív jelzéssel nem hozakodhatnak elő a székelyudvarhelyi találkozót tekintve.” A SRI-igazgató hivatalos levelében azt közölte, hogy megbízatásából adódóan külföldön tartózkodik, ezért nem lehet jelen a bizottság ülésén. Nem hivatalos hírek szerint azonban Radu Timofte azért nem jött el, mert nem tartotta kötelességének a bizottság előtt megjelenni. Virgil Ardelean szintén levelet küldött maga helyett. Csapó József SZNT-elnök nyílt levélben kérte fel az egyházi főméltóságokat, szolgálatuk eszközeivel segítsék a nagygyűlést. Gheorghe Funar PRM-s szenátor az ÚMSZ-nek azt nyilatkozta, a párt udvarhelyi ellenmozgalmára továbbra is legalább százezer románt várnak. „Nincs szükségünk engedélyre, mert ez nem tüntetés. A románoknak az alkotmány értelmében joguk van a szabad mozgáshoz és gyülekezéshez” – érvelt Funar. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke március 8-án kiállt a székely nagygyűlés mellett. Szép Gyula, az RMDSZ művelődésügyi alelnöke arról tájékoztatott, hogy az RMDSZ országszerte megünnepli március 15-ét, Székelyudvarhelyen azonban nem szervez a SZNT megmozdulásával párhuzamos rendezvényt. Marosvásárhelyen a megyei rendőrség nemzetbiztonságot veszélyeztető okokra hivatkozva összeszedte a sajtóbódékból az Európai Idő sepsiszentgyörgyi hetilap február 26-i számának összes példányát. A rendőrök jegyzőkönyvet is készítettek, arra hivatkozva, hogy a lap a Székelyföld autonómiájára vonatkozó kiáltványt tett közzé, melyet a március 15-i székelyudvarhelyi székely népgyűlés fogad el. „Nem egy tényleges elkobzásról van szó, csak egy megelőző begyűjtésről, a Büntető Törvénykönyv 166. paragrafusának értelmében” – nyilatkozta Vasile Cabulea Maros megyei rendőrfőkapitány. Az ügyben az Európai Idő szerkesztősége nemzetközi jogvédő szervezetekhez fordul, mivel Mit kíván a Székely Nemzet? – A székelyek 12 pontja című cikkről egyértelművé tették: ez csak egy „lehetséges kiáltvány”, és nem az SZNT-től származik. /Béres Katakin, Gujdár Gabriella: Hallgat a Szolgálat, elhallgattatták az Európai Időt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2006. március 10.
„Minden engedélyt megadtak a március 15-i Székely Nagygyűlés megtartásához” – nyilatkozta március 9-én Komoróczy Zsolt, a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal sajtóreferense az ÚMSZ-nek. Ezt megelőzően Szász Jenő polgármester a megmozdulás engedélyeztetésében érintett bizottság tagjaival, a csendőrség, rendőrség képviselőivel tárgyalt. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete kifejezte elégedetlenségének azzal kapcsolatban, hogy az SZNT a március 15-én Székelyudvarhelyre érkező magyarokból profitálva, próbál legitimitást szerezni egy politikai kiáltványnak. „Senkinek nincs joga kihasználni és kalandor módján akadályozni a magyarok ünnepét” – áll a Verestóy Attila szenátor által aláírt közleményben. A szervezet sem választ, sem engedélyt nem kapott a polgármesteri hivataltól a március 15-i koszorúzási ceremónia megtartására vonatkozóan. Ennek ellenére a szervezet kiáll azon határozata mellett, hogy március 15-ről idén is méltóságteljes és nyugodt hangulatban, a székelyudvarhelyi lakosság elvárásainak megfelelően emlékezzenek meg. Komoróczy Zsolt elmondta, Vasile Blaga belügyminiszter személyesen közölte a polgármesteri hivatallal: mindent megtesznek a gyűlés békés hangulatáért. Tamás Sándor képviselő, akinek arcképe megjelent a Sepsiszentgyörgyön szétszórt nagygyűlés ellenes plakátokon, bűnvádi feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, de nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke közleményben tiltakozott a megfélemlítési akció ellen. „Névtelen «jóakarók» töltik meg sms-ekkel a jóérzésű magyar emberek telefonjait, elültetve a bogarat a fejekben, hogy a nemzeti jobboldal tagjai árulók (...)” – áll a közleményben. A Ziua napilap március 9-i számának címoldalán rovásírással, gyopárcsokor közepébe vágott rohamszuronnyal „ékesített”, Legion Siculus feliratú, pajzs formájú címerrel illusztrált szöveg harangozta be a témához fűződő összeállítást. A lap azt állította: a székelyföldi autonómiáért síkraszálló civil-polgári mozgalom mögött egy Magyarországon bejegyzett Székely Légió nevű félkatonai szervezet áll. Az Academia Catavencu Sajtófigyelő Ügynöksége, a Pro Europa Ligához csatlakozva tiltakozó közleményt adott ki, túlkapásnak minősítve a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség akcióját, amely során egy állítólagos autonómia-kiáltvány miatt az Európai Idő című lap utolsó számának összes marosvásárhelyi példányát elkobozták. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete szintén közleményben tiltakozott: a sajtószabadság megsértéseként értékelik akció ellen. Horváth Alpár, az Európai Idő főszerkesztője a médiától kért segítséget az ügyben. /Domokos Péter, Tóth Adél: Engedélyezte Szász Jenő a Székely Nagygyűlést. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
2006. március 10.
Legutóbb jó néhány évvel ezelőtt tapasztalt hisztériát váltott ki a román közvéleményben a március 15-én Székelyudvarhelyre tervezett székely nagygyűlés. A Ziua című napilap állítólagos székely katonai légiókról cikkezett, az ellenzék szerint pedig Traian Basescu államfő találkozót hívott össze a Cotroceni palotába, hogy a belügyminiszterrel elemezzék a „potenciálisan robbanékony helyzetet”. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke arra kérte a magyarságot, ne vegye figyelembe a fenyegetéseket és ne hagyja magát megtéveszteni „az autonómiaharcot megsemmisíteni kívánó hangok” által. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke azt állította, hogy Traian Basescu államfő találkozott a belügyminiszterrel, az igazságügyi tárca vezetőjével és várhatóan a hírszerző szolgálatok vezetőivel is, hogy elemezzék a március 15-i robbanékony helyzetet. Geoana hozzátette, az SZDP méltatlannak és veszélyesnek tartja, hogy Tőkés László református püspök a székelység autonómiaharcáról beszéljen. Az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Egyesület Hargita megyei szervezete felhívást intézett a románokhoz, hogy ne menjenek március 15-én Székelyudvarhelyre, mivel nem kell részt venniük olyan „provokációkban, amelyek hátrányosak a román népre és államra nézve”. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ vezetősége elítéli és veszélyesnek tartja az utóbbi időben a Székely Nemzeti Tanács és a Székely Nagygyűlés ellen irányuló „támadássorozatot”. Tóth-Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke elmondta, nem ért egyet az SZNT „politikai eszközeivel”, de elítéli és veszélyesnek tartja a nagygyűlés szervezői ellen irányuló támadásokat. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ vezetője szerint a területi autonómiát csak kommunikáció révén lehet elnyerni. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete aggodalommal értesült, hogy a Maros megyei rendőrség felkutatta és elkobozta az újságárusoktól az Európai Idő című lap 5. számát. Az akció a sajtószabadság megsértését jelenti – áll a szakmai szervezet állásfoglalásában. A Ziua című napilap azt állította, hogy a székelyföldi autonómiáért síkraszálló civil-polgári mozgalom mögött egy 2002. szeptember 5-én Magyarországon bejegyzett Székely Légió nevű félkatonai szervezet áll. Az állítólag dunaújvárosi székhelyű, „ETA- és IRA-típusú félkatonai szervezet” „parancsnoka” egy bizonyos Révész Tibor, aki a „magyar büntetés-végrehajtási szervezet keretében” dolgozott (vagy dolgozik). A „Legion Siculus” „főparancsnoka” alá tartozó „vezérkarhoz” tartozna egy „gyakorló bázis”, valamint három „hadsereg”. A „légió” állítólag „Magyarországon dolgozó fiatal székely értelmiségiek” köréből verbuválja „harcosait”. /Március 15.: a múltat idéző hisztéria. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
2006. március 15.
Március 14-én a képviselőház ülésén Kerekes Károly RMDSZ-képviselő politikai nyilatkozatában felhívta a figyelmet: sok mindennek kell változnia azért, hogy az állampolgárok megbízhassanak a rendőrségben. A sepsiszentgyörgyi Európai Idő című lap 2006/5. számának a begyűjtésével március 8-án Marosvásárhelyen a rendőrség megszegte a sajtószabadságot és az információhoz való jogot. A Maros Megyei Rendőr-felügyelőség parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy „hivatalos megkeresés nyomán, az újság néhány példányszámát gyűjtötték be, tanulmányozás végett, mivel olyan anyagot tartalmazott, amely a nemzetbiztonságot, az egységes nemzetállamot veszélyeztette”. Valójában a rendőrök a lap összes példányát összeszedték. A rendőrségi akció célja a megfélemlítés volt. A civil szervezetek azonnal tiltakoztak az alkotmányos jogok megsértése miatt. A képviselő hangsúlyozta, a rendőrség „soha nem indít saját hatáskörben eljárást a marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilapban megjelenő durva magyarellenes írások miatt, holott ezek a romániai magyarság elleni támadások kimerítik a nemzetbiztonságot érintő megnyilvánulások fogalmát”. /Mózes Edith: A rendőrség és a sajtó. Kerekes Károly politikai nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./
2006. április 8.
A Maros Megyei Rendőr-felügyelőség ötvenöt rendőrfelügyelői állást hirdetett meg, melyekből tízet magyar, ötöt pedig roma nemzetiségűek számára tartottak fenn. A magyarok számára fenntartott állások beteltek. A roma jelentkezők közül azonban mindössze egy felelt meg a követelményeknek, így a megmaradt helyeket újra meghirdetik. /Tíz új magyar rendőr Maros megyében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./
2006. június 14.
A rendőrség inkompetenciájáról és visszaéléseiről a sepsiszentgyörgyi Európai Idő című hetilap elkobzása kapcsán a Pro Európa Liga PEL a nemzetközi intézményekhez fordul – jelentette ki a Smaranda Enache, a PEL társelnöke és Haller István, a szervezet emberjogi irodájának vezetője. Köztudott, hogy a hetilap összes aznapi számát összeszedte március 8-án a rendőrség. A Liga azonnal értesítette a sajtót és a Sajtómonitorizáló Ügynökséget, amely közleményt adott ki az ügyben. Erre, ugyanaznap délután a megyei rendőrség alkalmazottjai visszavitték az újságárusokhoz a korábban elkobzott lapokat. A PEL magyarázatot kért a megyei rendőrségtől, amelyre az egy keltezés és iktatószám nélküli választ küldött március 21-én, de a PEL által felvetett problémákra nem adott választ. A megyei rendőrparancsnok azt válaszolta, hogy azért volt szükség az összes lapszám begyűjtésére, mert „a sajtóterméket bizonyítéknak akarták felhasználni egy bűnügyi perben” A rendőrség precedens nélküli akcióját visszaélésnek, cenzúrának nevezték, amely ártott a rendőrség imázsának. A Liga felkérte a Közigazgatási és Belügyminisztériumot, indítson kivizsgálást az ügyben, ez azonban ahelyett, hogy elindította volna a kivizsgálást, a PEL kérését az Országos Rendőrparancsnoksághoz továbbította. A rendőrség válaszában a megyei rendőrség válaszát kiegészítette: azért szedték össze az újságokat, hogy „lássák mekkora a terjesztettsége”. Ez a válasz, jelentette ki Smaranda Enache, újabb bizonyítéka a rendőrség inkompetenciájának. /(mózes): A Pro Európa Liga tájékoztatja a nemzetközi intézményeket. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./
2006. augusztus 1.
A Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett székelyföldi biciklitúra az autonómia népszerűsítését szolgálja. A több mint egy hete tartó túrán a bicikliseket általában rokonszenvvel fogadták, de Marosvásárhelyen a rendőrség megakadályozta, hogy a városban megálljanak, és szórólapokat osztogassanak. A kerekező ifjakat a közlekedésrendészet és a közösségi rendőrség illetékesei várták a város határában. megtiltották a szórólapok osztogatását. A rendőrök arra hivatkoztak, hogy előzőleg nem kértek engedélyt a szórólapok osztogatására. A rendőrök becsomagoltatták az „Autonómiát!” feliratukat, amelyet rendszerint két kerékpározó kifeszítve vitt a településeken. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai campusában tartott sajtótájékoztató sem volt felhőtlen, a jelen lévő román sajtó részéről érzékelhető volt az ellenszenv. Sepsiszentgyörgyön Czimbalmos-Kozma Csaba RMDSZ-es alpolgármester, Antal Árpád RMDSZ-képviselő és Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke biciklizett együtt a MIT fiataljaival. A város bejáratánál mintegy 40 sepsiszentgyörgyi csatlakozott a kezdeményezőkhöz, majd „Autonómiát a Székelyföldnek!” kiáltásokkal vonultak végig a városon, és szórólapokat osztogattak a járókelőknek. Sándor Krisztina elmondta: erdélyi körútjuk során a legnépesebb és leglelkesebb fogadtatásban Sepsiszentgyörgyön részesültek. /Jánossy Alíz, Kovács Zsolt: Tiltott „autonómiabiciklizés”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./ A Maros megyei rendőrség szóvivője kijelentette: semmit nem tud az autonómiáért biciklizőkről. A közlekedésügyi osztályt vezető Viorel Cazan viszont elmondta: ő ragaszkodott a forgalmi szabályok betartatásához. – Zavarnák a forgalmat, nyilatkozta Cazan. /Szucher Ervin Livia Popa: A forgalmat zavarták a biciklisek? = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./
2007. január 9.
A rendőrség tudakolózott Kató Béla főesperesnél, miután a Marosvásárhelyen eredetileg tervezett helyszínről kitiltották a délvidéki Wass Albert-előadást. „Amíg én vagyok az igazgató, addig az Ifjúsági Házban Wass Albert-regényből dramatizált előadást senki sem fog tartani” – esküdözött Vasile Dorel, a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Ifjúsági Ház igazgatója, aki az intézményben megtiltotta a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház két Wass Albert-regényből dramatizált előadásának bemutatását. Erre a katolikus egyház segített: tartsák az eseményt a Deus Providebit Házban. „Egy nappal azután, hogy a szervezők a hét végén felkerestek, a rendőrség jelent meg a plébánián, s az előadás után tudakozódott” – nyilatkozta Kató Béla főesperes, aki nem állt szóba a Wass előadás után szimatoló rendőrökkel, de furcsállja, hogy immár az Európai Unión belül, a rendőrség még mindig fölöttébb gyanúsan szimatol. Végül a megyei tanácstól értesítették a szervezőket, hogy az előadásra a Kultúrpalota nagytermében kerülhet sor. Az ÚMSZ információi szerint Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök személyesen engedélyezte a tanács alárendeltségében tartozó Kultúrpalota használatát. Emlékezetes, hogy 2004-ben a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség hivatalból indított eljárást a februárban Wass Albert emlékére rendezett felolvasó-maraton szervezői és résztvevői ellen, azt vizsgálva, hogy a 24 órás felolvasás megszegi-e a 2002/31-es kormányrendeletet, amely tiltja az emberiség elleni bűncselekmények miatt felelős személyek, valamint az önkényuralmi jelképek kultuszát. Akkor a román legfőbb ügyészség megállapította, hogy Was Albert nem követett el háborús bűnöket. /Bögözi Attila: Helyszínletiltást „keltett” a délvidékiek előadása Marosvásárhelyen. Pingpong Wass Alberttel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2008. október 6.
Magánszemélyként tett feljelentést magyar rendezvény ellen Dan Tanasa, a FACIAS elnöke, a sepsiszentgyörgyi Wass Albert-hét betiltását kéri Románia főügyészétől. A sepsiszentgyörgyi Dan Tanasa annak az állam visszaéléseivel szemben védelmező egyesületnek (FACIAS) az elnöke, amely az utóbbi hetekben tucatnyi feljelentést küldött a hivatalos szervekhez. Ez a civil szervezet tiltakozott többek között az autonómiareferendum ellen, az ellen, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi székházára nincs kitűzve a román zászló, és hogy a Kovászna megyei könyvtárigazgatói tisztségre kiírt versenyvizsgán feltétel volt a magyar nyelv ismerete. Mostani feljelentésében arról tájékoztatta Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyészt, hogy az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) október 13–20-án Wass Albert-hetet szerveznek Sepsiszentgyörgyön. Kifogásolta, hogy a rendezvényt a helyi önkormányzat 1500 lejjel támogatja. Tanasa a kormányrendeletre hivatkozott, amely tiltja az emberiség elleni bűncselekmények miatt felelős személyek, valamint az önkényuralmi jelképek kultuszát. Arról nem tett említést, hogy a kolozsvári népbíróság 1946 márciusában hozott ítélete, amely háborús bűnösnek mondta ki Wass Albertet, többek szerint megalapozatlan bizonyítékok alapján született. Nemes Előd, az EMI helyi elnöke szerint Dan Tanasa jogtalanul vádolja a szervezetet, hiszen a rendezvénysorozat Wass Albert életművén alapszik, könyvei pedig nincsenek betiltva Romániában. 2004-ben a Maros Megyei Rendőrfelügyelőség hivatalból indított eljárást a Wass Albert emlékére rendezett felolvasó-maraton szervezői ellen. Akkor a legfőbb ügyészség megállapította, Wass Albert nem követett el háborús bűnöket. Bartha József a holtmarosi Wass Albert-szobor kálváriájáról tart előadást, Zorkóczy Zenóbia Wass Albert-estjét mutatja be, kisiskolások az író meséit olvassák fel, színdarabjait adják elő. Az Ismerős Arcok zenekar és Simó József előadóművész Építsünk hidat! című zenés irodalmi estjét Sepsiszentgyörgy után Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen is bemutatják. /Bíró Blanka: Feljelentés a Wass Albert-hét miatt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2008. november 10.
Fegyelmi kihágás miatt kezdeményez vizsgálatot a Maros Megyei Rendőrfelügyelőség az egyik tisztje ellen, aki közúti ellenőrzés során alkoholtesztnek vetette alá egyik beosztottját, „mert úgy kívánta azt dr. Benedek Imre kardiológus, az RMDSZ képviselőjelöltje” – szivárgott ki rendőrségi forrásokból. Marosvásárhelyen alkoholtesztnek próbálták alávetni Benedek Istvánt, a kardiológus fivérét. Benedekék közölték a rendőrrel, hajlandóak alávetni magukat a szondának, ha azt előbb a közlekedési rendőr is megteszi. Benedek Imre azt nyilatkozta, politikai, etnikai háttere van az ügynek, sőt városi tanácsos testvére elleni rendőrségi hajszáról van szó, amit ki kell vizsgálni. Benedek ugyanakkor nem tartja helyénvalónak a rendőrtiszt elleni fegyelmit. /Rendőrt szondáztatott az RMDSZ-jelölt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
2008. november 26.
Ismeretlen tettesek leverték a marosvásárhelyi Teleki Téka épületén található kétnyelvű táblát – számolt be a történtekről Spielmann Mihály, a közgyűjtemény igazgatója. Corina Teodor, a megyei könyvtár igazgatónője mélységesen felháborodott amiatt, hogy a tábla felől érdeklődött az újság. Ez „belső ügy, nem tudom, miért kell vele foglalkozni. Amikor lesz valami közölnivalónk ezzel kapcsolatban, akkor küldünk a sajtónak egy értesítést” – mondta az igazgatónő. Arra a kérdésre, hogy értesítette-e a rendőrséget, az igazgatónő válasza ez volt: „Egyelőre azzal foglalkozunk, hogy új feliratot helyezzünk el, szerintem ez a legfontosabb. ” A Maros Megyei Rendőr-felügyelőség szóvivője, Livia Popa a Krónikától értesült a történtekről. /Máthé Éva: Felirat nélkül a Teleki Téka. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./
